Az előző napi kétségbeesett ijedt menésem után végre tegnap le tudtam győzni a saját magamban gerjesztett óriási félelmet és görcsösséget. Teljesen felszabadultan a veszély minden percét élvezve több, mint másfél percet javítottam az edzés időmön, így sikerült megszereznem a jogot az induláshoz, tehát kvalifikálnom magam a newcomer (újonc) limit szerint, de úgy érzem, elérhető közelségben van a profik ideje is. Ezt fogom ma megpróbálni. Nagyon motivált és vidám vagyok, teljesen más tudatalatti állapotba kerültem a több mint 170 km/órás átlagsebességemtől.
Remélem ez a későbbiekben még jobb lesz, hiszen közel 50 másodperccel szeretnék jobban menni. Tehát minden oké velünk, köszönöm minden támogatómnak, hogy itt lehettem, most már biztos, hogy rajtolok minden kategóriában.
Nem szabad megfeledkeznem a technikáról sem: A széria GSX-R Suzukim gyári futóművel egyetlen kattintás nélkül alkalmas volt erre a tempóra, a Yoshimura spéci csövem és gyújtásdobozom 10 lóerő pluszt hozott a motoromnak. A kiegészítők közül a Wilbers kormánygátlóm nagyon precíz és ami hihetetlen számomra, hogy az LSL tipusú lábtartóm és a Dúzs Peti-féle idomom kibírta azt, hogy rendszeresen túlugrom a Ballaugh bridge ugratót. Tegnap egyszer nagyon sok volt, több mint húsz métert repültem, leérkezéskor azt hittem, szétszakad a motor velem együtt, de ezek az alkatrészek bírták a strapát. Köszi minden segítséget és szurkolást , nem kell aggódni értem, visz a vérem.
Támadás!!
Bitti 11
